Útmutató a törzses rózsák neveléséhez
Ahhoz, hogy a kertünkben lévő rózsák szépen növekedjenek, és mindenekelőtt virágozzanak, néhány alapvető elvet be kell tartani.
Az első a megfelelő hely kiválasztása, hogy a növénynek a későbbi években is elegendő helye és fénye legyen a fejlődéshez.
Az ültetésre legalkalmasabb időszak az őszi hónapok (a fagyok előtt), vagy tavasszal március és április között, mielőtt a rózsák intenzívebb növekedésnek indulnának.
A törzses rózsák ültetésére az ideális hely a napos terület. A termesztéshez a jó vízáteresztő képességű, humuszos, homokos-vályogos talaj a megfelelő. Emellett nem szabad megfeledkeznünk egy nagyon fontos tényezőről, mégpedig a palánta tápanyag-utánpótlásáról. Ez jelentősen befolyásolja a virágképződést és az erős hajtások növekedését.
Ültetés és ültetőközeg
A törzses rózsák számára napos, szellős helyet válasszunk, jó vízáteresztő képességű, humuszos, homokos-agyagos talajjal. A palánta kicsomagolása után áztassuk a rózsákat egy vödör vízbe 12-24 órán át.
Ültetés előtt rövidítsük meg a növény gyökereit, a hajtásokat pedig vágjuk vissza 1-3 rügyre (tavaszi ültetés esetén, őszi ültetésnél a metszést hagyjuk kora tavaszra). A törzses rózsa ültetőgödrének kb. 60 cm mélynek kell lennie, alját és oldalait ássuk fel alaposan ásóvillával; a növény jó indulásához ajánlott rózsaültető közeget vagy jól érett komposztot adni.
Helyezzünk rá egy réteg agyagot, és csak ezután tegyük be magát a növényt. A növényt körülbelül 5 cm-rel mélyebbre ültessük, mint ahogy a faiskolában nőtt (figyeljük a jól látható "szemzési helyet", amelynek az ültetés után a föld felett kell maradnia). Az egyes növények közötti távolság körülbelül 80-100 cm legyen. Ha a rózsákat újakra szeretnénk cserélni, a földet 50 cm mélységig ki kell cserélni.
Trágyázás
Használhatunk rózsák számára készült speciális földkeveréket, amely tartalmazza az alapvető tápanyagokat. Javasoljuk a rózsák termesztésére szánt műtrágya használatát. A jövőben ideális olyan alapvető elemeket hozzáadni, mint a nitrogén, foszfor, kálium, kalcium, vas és magnézium. Főleg tavasszal és június végén trágyázunk, amikor a bimbók képződni kezdenek. Október és november fordulóján külön káliumot és foszfort adagolunk.
Öntözés
A rózsatermesztés fontos tényezője az öntözés. Jelentősen befolyásolja a virágok képződését és az erős hajtások növekedését. A csapadékból származó nedvesség nem elegendő. A vegetációs időszakban (a napsütéses napokon kívül) heti egyszeri bőséges öntözést javaslunk.
A rózsákat soha nem öntözzük a nap legmelegebb szakában, csak reggel és este. Ha a bokor körüli talaj megfelelően van elrendezve, az biztosítja, hogy a víz ne folyjon el máshová. A rózsa gyökere nagyon mélyre hatol, ezért fontos, hogy a növényt megfelelő mennyiségű vízzel lássuk el (akár 50 liter/m2). A nyári hónapokban, amikor a hőmérséklet magas, ezt az intervallumot rövidítjük.
A vegetációs időszak vége felé (körülbelül nyár végén) elkezdjük csökkenteni az öntözési gyakoriságot. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az első fagyok előtt meglocsoljuk a rózsákat, nehogy a növény kiszáradjon. Nagyon fontos, hogy a víz ne érje a leveleket vagy az alsóbb leveleket a betegségek (fekete foltosság) elkerülése érdekében.
Betegségek és kártevők
A leggyakoribb betegségek a csillagos penész és a lisztharmat. A csillagos penész gombás betegség. Ha a növényt megtámadta ez a betegség, távolítsuk el a sérült leveleket, és kezeljük Baycor vagy Talent gombaölő szerrel.
A másik betegség, amely a leveleken megjelenhet, a rózsalisztharmat, amely a leveleken kialakuló fehéres-szürkés bevonatról ismerhető fel. Helytelen öntözés, zárt terek vagy a túlzott hőmérséklet-ingadozás miatt alakul ki. Ha a lisztharmat már megjelent a növényein, azonnal távolítsa el az érintett részeket, és kezelje Karathane gombaölő szerrel. A rózsák egyéb gyakori kártevői a levéltetvek, amelyektől hagyományos szerekkel, vagy szappanos vízzel történő permetezéssel és a levelekre való felvitellel szabadulhatunk meg.
Növények védelme a téli fagyoktól
A közvetlenül a kertbe ültetett rózsákat a talaj felső rétegének a rózsa körüli fellazításával készítjük fel a télre. Az így kialakított barázdákat megtölthetjük istállótrágyával, de az nem érintkezhet a szárral.
Tavasszal alaptrágyaként szolgál majd. A hajtásokat szalmával vagy más takaróanyaggal is védhetjük. Általánosságban elmondható, hogy a rózsákat akkor takarjuk be, ha a hőmérséklet -10°C alá csökken. A törzses rózsák szinte fagyállóak.
Metszés
Téli metszés - a tél kezdete előtt minden hajtást a fajta növekedési erélyének megfelelően rövidítünk vissza - azonos, 30-50 cm-es magasságra.
Tavaszi metszés - a mélyebb metszéseket a tél végén végezzük. Ezzel egy időben eltávolítjuk az összes gyenge és öreg hajtást. Csak a 3-5 legjobb vesszőt tartjuk meg, amelyeket a fajta növekedési erélyének megfelelően 10-15 cm-re rövidítünk vissza.
Nyári metszés - nyáron rendszeresen eltávolítjuk az elnyílt virágokat. Ez ösztönzi a növekedést, valamint az új hajtások és virágok képződését.
Fontos információk
-
1. kép
„Vad” lila virágok
-
2. kép
A „vadhajtások” és sarjak eltávolítása
-
3. számú kép
Rózsa az összes "vad" virág és hajtás eltávolítása után
